Elsőre sokat számít a "külcsín", de amint jobban megismerjük egymást, előtérbe kerülnek a lelki adottságok.
Én nem tudnék szeretni egy olyan nőt, akármilyen csinos, szép vagy szexis, akinek nincs helyén a szíve.
Egy kapcsolatnál nálam a legfontosbb az öszinteség, s a kölcsönös szeretet, s bizalom. Hogy ez hogyan alakulhat ki? Mi fog meg elsőre? A leányzó alakja, illetve a közös hullámhossz.
hogy értetted azt hogy "extension"? Lehet hogy én vagyok kernelhibás, de tudomásom szerint az extension kiterjesztést jelent, az emberek esetében talán "pár", vagy "partner" lenne a megfelelő szó.
Nekem semmiképp sincs szükségem egy kiterjesztésre, utánfutóra, kinek se véleménye, se döntésképessége nincs, hanem "csak úgy van". Te hogy gondolod ezt? :)
offtopik: Te irtál a tetoválós topikba, ugye?
A közös hullámhossz. Hogy felismerd magad benne. Hogy megfürödhess a másikban. Hogy rá merd bízni magad. Hogy ne kelljen ezer méter távolságból elkiabálni az eddigi életedet.
Persze az a vicc, hogy azért a "hullámhossz" is több szinten működik. Változó, ahogy velem együtt az is, hogy abban az életszakaszomban éppen mi a fontos.
De ha azt az egyvalamit fölfedezem valakiben, hiába van ezer MÁS dolog, ami már nem olyan közeli, az nem lényeges. Talán itt kezdődik a szeretet.
(off: Monytam is egy barátnőmnek nemrég: olyan elcsépelt dolog valakinek azt mondani, hogy "szeretlek". Mennyivel gyönyörűbb megkérdezni, hogy lehetek-e a hal-hullámhosszod?)
Kedves OWO!
Nagyon örülök, hogy újra látlak, régen találkoztunk.
Nem tudom másképp meghatározni, mint úgy hogy nagyon fontos a "közös hullámhossz". Jelenlegi barátomat több éve ismerem, teljesen felszínes volt a kapcsolatunk eleinte, mondhatjuk munkatársi. De amikor közelebb kerültünk egymáshoz (közös elfoglaltság ürügyén) akkor figyeltem fel rá, hogy te jó ég(!) micsoda pasi van a közelemben. És milyen kedves, szimpatikus, figyelmes, okos, értelmes. Az teljesen mellékes volt, hogy jóképű. (Most már nem az!) ..mármint nem mellékes. ;o)
Egyetértek. Mármint hogy nem számít a szemszínhajszínlábméret hármas. De ugyanakkor úgy sem tudsz az ellen tenni mint ami be van programozva. Értem ezalatt hogy úgyis olyan emberrel fogsz szerelmi viszonyba keveredni, aki kémiailag/biológiailag vonz. Ti még nem voltatok úgy, hogy az ember akit mellétek vetett a sors különös szeszélye (ah) okos volt, jó humorú, nagyon kedves...és mégse. Mégse tudtátok rávenni magatokat hogy közelebbi ismeretség is kialakuljon?
nem tudom ki hogyan van vele, de en majdnem minden kapcsolatomba ugy masztam bele hogy o lesz majd A ferjem.
aztan -lehet hogy szerencsere, lehet hogy nem- nem igy alakult. szerintem a legfontosabb az hogy mindket fel ugy induljon neki, hogy _o_ marad. persze ez sok osszetevos.
fugg attol hogy az emberunk mennyire elte ki magat mar, mennyire unt bele a sok es osszevissza kapcsolatba, vagy eppen attol hogy mennyire lehet szuksege egy allando "extension"-ra. ugyanakkor meg fugg attol is hogy milyen tipusu az ember, olyan aki korbemenne a foldgolyon gyalog es meg akkor is alig faradtan ulne le, vagy eppen a szobajabol kibujni sem akaro.
furcsa ez, de akarhogy is van
egy szamit, a cel, es az hogy az kozos legyen mindket felnel. ;)
Ha rátalálok arra, aki nagyon nagy hatással van rám, akkor azt nem "tudatosan" teszi, tehát olyankor nem érvényesülnek az "ilyen-olyan legyen" elhatározásaim.
Ha pedig megvana varázs, akkor -igen erősen vallom, hogy- az a lényeg, hogy egyikünk se legyen zsákbamacska a másiknak, azaz a teljes őszinteség a lényeges. Mindig tudja, hogy mit várok tőle és ő mit várhat tőlem, és viszont. És akkor ha mindent megteszek, hogy ő jólérezze magát a kapcsolatban, akkor máris jó, mert ha pontosan tudom, hogy mit szeretne, akkor ezt jó hatásfokkal tudom tenni. És viszont.
És ha valami mégsincs rendjén, azt még a probléma megoldható fázisában ki tudják deríteni, nem akkor, amikor az egyiknél kiborul a bili és előhozakodik hosszú ideje gyülemlő keserűségével, ami által akár kis apróságok sokaságán megbukhat egy korábban jobbreményű kapcsolat.
Nem tudtam :)
Egyébiránt kb. egyezik a véleményünk. Első benyomás ügyben komoly szerepe van a fizimiskának ( kék szem, vagy zöld?? ), de ezek fokozatosan háttérbe szorulnak. Akkor aztán kiderül, hogy csak a kinézet miatt volt szimpatikus valaki, vagy több is van a kapcsolatban. Ha nincs, futó kaland volt. Ha van, tovább 'kóstolgatják' egymást a páciensek. Egyre jobban megismerik a másikat, és ha mindek O.K., "boldogan élnek, amíg meg nem halnak".
De elhivatottság dolgában még nem látok egész tisztán ...
szerintem ha ket fel tisztaban van azzal hogy merre akarnak haladni az egesz kapcsolatukkal, akkor ott mar kevesbe fontos az hogy "jajj, csak zold legyen a szeme".
egy ido utan az ember elfelejti ezeket a kis dolgait, tagul a kor, egyre inkabb a tulajdonsagaira fokuszal, es ezek mellett persze arra hogy egy es kozos legyen a celjuk.
Tudom, van hasonló téma, de az csak azt kérdezi, hogy "Mennyire szempont a nőknél...".
Én most úgy kérdezném, hogy hogyan szelektáltok, amikor hosszabb-rövidebb időre párt választotok magatoknak ? Mi számít ? A magasság ? A hajszín ? A szemszín ? Szempont-e egy nőnél, ha a partnere alacsonyabb ? Vagy a más bőrszin lehet-e feltétel a párválasztásnál ? És mi van a testi hibával ?
Tudom, párválasztásnál az embert a szív irányítja, de tudat alatt biztos mindenkiben benne van, hogy ezt, vagy azt az embert nem választaná, bármilyen jó fej.
